Hírek » Küzdősportolók sérülései

2012-01-25
Küzdősportolók sérülései

Sportsérülés pontos értelmezése szerint hirtelen alakul ki, egyszeri, nagy erőbehatásra, mozgatórendszerünkben jól körülírható elváltozást okoz, így hatása azonnal érezhető, akkor is, ha súlyosságát rögtön nem tudjuk felmérni. A zúzódás, a különféle sebek, a rándulás, a húzódás, a szalagszakadás, a ficam és a törés mind a sportsérülések közé tartozik.

A sportártalom kialakulása ezzel szemben hosszú éveket vehet igénybe, tehát a túlterhelés, vagy rossz beidegződés miatt már a fájdalom hirtelen jelentkezése előtt is jelen van a probléma. Ugyanez igaz a gyógyulásra is. A fájdalommentesség még egyáltalán nem jelent teljes gyógyulást, a sportba visszatérés szakember engedélyével, a fokozatosság elvét betartva történjen. Példaképpen sportártalomnak nevezzük az ín-, vagy ínhüvelygyulladást, az ín tapadási zónájának gyulladását, a csonthártyagyulladást vagy a porckopást.
Mind a sportsérülések, mind a sportártalmak hátterében állhatnak külső és belső okok is. Amennyiben ismerjük ezeket, lehetőségünk van kiküszöbölni, vagy hatásukat annyira csökkenteni, hogy jó eséllyel kerüljük el a sérülést.

A külső okok között meg kell említeni a túlságosan kemény padlóborításokat, amely talpi-, vagy Achilles-panaszokhoz vezethet, más, fokozott tapadású borítások hajlamosítanak a láb letapadására és szalagsérülésekre. A túlságosan alacsony hőfokra állított légkondi könnyen izombántalmakhoz, megfázáshoz vezethet. A megfelelő védőeszközök és azok szabályszerű alkalmazásának fontosságát már nem is kell külön hangsúlyozni.

A bekövetkezett sérülést azonban nem írhatjuk mindig rajtunk kívülálló tényezők számlájára. A sportsérülések belső okait nekünk kell a legjobban ismerni, és megfelelően reagálni. Ilyen belső ok az edzettségi állapotunknak megfelelő edzésprogram és edzéspartner, a bemelegítés és a levezetés betartása, a betegen, lázasan nem edzünk, nem versenyzünk elv betartása, a figyelmünket a küzdelemről elterelő pozitív vagy éppen szomorú életesemény.

A sportsérülésnél a hatóerő irányától, mértékétől, helyétől és szöveteink állapotától függően bekövetkező sérülés során nem „csak" az erőbehatásnak kitett szalag, ín, izom vagy csont károsodik, hanem az azt ellátó vérerek is. Az ezekből induló vérzés duzzanatot okoz, amely a fokozott szöveti nyomás révén nem csak fájdalommal és nyomásérzékenységgel jár, hanem például az elszakadt, de összegyógyulásra jó rostokat eltávolítja egymástól.
Az akut sportsérülés ellátásának legalapvetőbb sémája az úgynevezett EJNYE terápia (Emelés, Jegelés, Nyugalomba helyezés, Elasztikus pólya), amely a sokak számára ismert angol RICE betűszóval azonos (Rest, Ice, Compression, Elevation).

Amilyen egyszerűnek tűnik ez a terápiás séma, olyan könnyű hibásan alkalmazni.

Az emelés csak akkor hatékony, ha a szív szintje fölé tudjuk helyezni a sérült végtagot, a kéz esetében ez nem okoz nehézséget, de a térd és a bokasérülés esetén is törekedni kell rá. Amennyiben a bokasérülést követő vérömleny kék-zöld színe pár nappal a balesetet követően a talpi felszínen jelenik meg, egyből látszik, hogy a felpolcolás elégtelen volt, a sérült inkább lógatta a lábát. A lógatás miatt a vérömleny nem a vádli felé csorgott, ahol jobb eloszlására lett volna esély, hanem a láb szűk lágyrészköpenyében fog további, másodlagos panaszokat, fájdalmat okozni.

A jegelés szakaszos legyen, időbeli határt a bőr érzékenysége szabjon. Amennyiben a bőr fájdalmasabbá válik, mint maga a sérülés, szüneteltessük a jegelést, nehogy fagyási sérüléseket szenvedjünk. Mindenképpen mélyhűtő-hőmérsékletű hűtést válasszunk, és ezt vizes ruhába csavarjuk.
Az elasztikus pólya vagy fáslizás először lehet fokozott kompressziójú, de a keringésre mindig figyeljünk. A térd fáslizása esetén is a lábujjaktól kell kezdeni, különben a vénás elfolyás akadályozás miatt vádliduzzanat jelentkezik, még rosszabb esetben thrombosist is kaphatunk. Egy rosszul felhelyezett fásli rései, szabadon hagyott bőrfelületei a bőrt elszínező vérömlenyből „tigrismintát" varázsolhat, ami nem csak esztétikai, de a gyógyulást lassító probléma is.

A patikákban recept nélkül számos igen hasznos készítmény kapható, amelyek hatékony segítséget jelenthetnek, de vigyázzunk, nehogy a túlzásba vitt öngyógyítás fontos problémák fel nem ismeréséhez vezessen.
Sokan használnak a sportolás előtt, bemelegítéshez különféle krémeket, amelyek javítják az izmok vérkeringését, ezáltal jobban biztosítható a fokozott izommunka energiaigénye, az oxigéndúsabb környezet ideálisabb körülményeket teremt a munkához. Hatóanyag szerint a metil-szalicilátot, mentolt, kapszaicint, kamilla-, körömvirág-, levendulakivonatot tartalmazó krémek ajánlottak. Ezekkel a készítményekkel hatékonyabban előzhetjük meg a kínzó izomlázat is.

Az ízületekben, szalagok, inak körül jelentkező fájdalom esetén, akár túlterhelés, akár sportsérülés az ok, mindig kiemelt szerepet kapnak a fájdalom- és gyulladácsökkentő krémek. Nehogy valaki reklámként értelmezze, ezért hatóanyag szerint javasolunk készítményeket: kiválóak a ketoprofen, diclofenac, indometacin, etofenamate vagy piroxicam tartalmú nem-szteroid gélek. Akut sérülés esetén ezeket a jegelést követően érdemes használni, így a szobahőmérsékletű krém felüdülés lesz a lejegelt bőrnek.
Amennyiben jelentős méretű szövetközti vérömleny okoz nyomási fájdalmat (például egy izomra kapott erős rúgás vagy ütés következtében), a jegelés hatékony kiegészítője lehet a heparin, pióca-, vagy árnikakivonatot tartalmazó krémek.

A sok, túlzottan kemény talajon végzett edzés, az aszfalton, betonon futás, a nagyobb testsúly, végtagi tengelyeltérések, korábbi sérülések következménye, mint az instabilitás gyorsíthatja ízületeink csúszófelszínének, az üvegporcnak a kopását. Ilyenkor tipikus érzés a reggeli első pár lépés fájdalmassága és a később fokozatosan „bejáródó" ízületek. Ilyenkor jutnak kiemelt szerephez a porctámogató gyógyszerek és gyógykészítmények, amelyek elsősorban glucosamint és chondroitinszulfátot tartalmaznak. Ki kell azonban emelni, hogy a rendszeresen végzett terhelés nélküli mozgatás milyen kedvező hatással bír ízületeink csúszófelszínére. Ahogy autónk motorjának is szüksége van olajra, úgy ízületeink „kenéséről" is gondoskodhatunk úszással, víz alatti tornával, láblógázással, vagy szinte üresjárati szobakerékpározással.

Az utóbbi időben hihetetlen fejlődésen mentek keresztül a különféle ízületekhez használt külső rögzítők (brace). Ezek a rögzítők megakadályozhatják a sérülés létrejöttét, vagy csökkenthetik az újrasérülés veszélyét. Fontos tudnunk azonban, hogy mit várunk a rögzítőtől. Megelőző, vagy terápiás céllal használjuk? Melyik ízületi szalag védelmére van szükségünk, mekkora terhelés mellett milyen instabilitástól kell védenie? Az ilyen kérdések megválaszolásához kérjen segítséget képzett szakorvostól, mert egy rosszul alkalmazott rögzítő, vagy ragasztás nemcsak a megfelelő védelmet nem nyújtja, hanem további károsodásokhoz is vezethet. A feleslegesen alkalmazott rögzítő mellett sorvadnak, erőtlenné és lassúvá válhatnak izmaink, amelyek szintén segíthetnének a sérülések hatékony elkerülésében és a jobb sportteljesítmény elérésében

Vissza